9. Búcsúcsók

 Sziasztok! 

Nézegettem a blogot a napokban, hogy milyen bejegyzéssel kellene érkeznem és rájöttem, hogy a három részes autóversenyzős novellám utolsó részével még rendesen adós vagyok azoknak, akik valamilyen véletlen folytán itt olvasnák a novellát. Úgyhogy ezt most pótlom is. Illetve hamarosan érkezem egy másik bejegyzéssel is, ami már kicsit komolyabb témát feszeget, de írással kapcsolatos. Az igazság az, hogy gondolkoztam ezen a tíz címes bejegyzésen, de rájöttem, hogy egyelőre nem szeretném még kiadni, miket fogok írni, hiszen én magam sem tudom, hogy mit tudok majd mindebből megvalósítani. Ígérgetni meg nagyon nem szeretnék. Ezért ez a dolog egy darabig tolódik még, viszont cserébe igyekszem más bejegyzéseket hozni, akár személyes, akár írás kapcsán. Abban viszont bízom, hogy lesz olyan, akinek tetszeni fog ez a novella. Illetve igyekszem majd idővel más világokba is átnyergelni, mint a foci és néhány saját írás is. Meglátjuk, mi jön össze belőle. 🤔 Nagyon szép hetet kívánok Nektek! 💙

Búcsúcsók

[Harmadik rész]

Nem hagyhatsz itt búcsúcsók nélkül.

Into It

Nagy csend honol végig Budapest egyik legnépesebb kerületének szinte kihalt utcájában, ahol a lemenő Napot már leváltja a Hold fénye, miközben a csillagok ragyogják be a sötét égboltot. Csendes külvárosi, kis utca ez rendezett házakkal, néhol egy-egy nagyobb facsemetével. Ebben az utcában parkol le végül egy bérelt autó, ami közel sem olyan méregdrága, amihez annak sofőrje hozzászokhatott az elmúlt években. Azonban a mai napon kivételt kellett tennie, hogy ne keltsen feltűnést, ezért bérelt egy helyi viszonylatban átlagos kocsit. Csenge és Lando már az elköszönéshez készülődnek, miután a brit autóversenyző úgy dönt, hazakíséri az érdeklődésének középpontjában álló lányt. Kiszállva az autóból, mindketten csendbe burkolóznak, hisz egyikük sem szívesen gondol az előttük álló pillanatokra, melyek a búcsú idejét jelentik számukra. Nem akarják elengedni a másikat, hisz ki tudja, mikor találkozhatnak majd újra. 

- Köszönöm az estét. - Végül a lány az, aki megtörni kényszerül a némaság jótékony burkát, ami körülveszi őket. Nagyot sóhajt, mialatt közelebb sétál a pilótához, aki egyik lábáról a másikra lépked helyben, kezeit pedig zsebeibe mélyeszti. Lando akkor tér észhez, mikor maga előtt pillantja meg a tőle kissé alacsonyabb nőt, aki érdeklődve fürkészi őt kék szemeivel. Nem lehetek ennyire zavarban. - Gondolja magában a brit versenyző. - Remekül éreztem magam veled. - Csenge színt vall a közös percek után maradt érzésekről, melyek benne tombolnak, miután megköszöni a lehetőséget, hogy együtt tölthette a napot a brit sráccal. - Annyira jó volt. - A fiatal nő kissé félszegen, ugyanakkor apró mosollyal az arcán ecseteli, mennyire csodálatos volt ez a pár óra életéből. Abban biztos, hogy bármi is történik ezek után, ezek az emlékek örökké a legszebbek közé fognak tartozni egész életében. Mindaddig, amíg él. 

- Talán megismételhetnénk majd. - Lando mosolyogva lép közelebb a lányhoz, majd megfogva annak vékony kezét, gyengéden húzza őt magához. Csenge nem tiltakozik, boldogan simul hozzá a pilóta izmos, kidolgozott testéhez, miközben karjait a srác nyaka köré fonja. Más esetben biztosan félne ekkora lépést megtenni egy fiú felé, most viszont annyira biztos minden egyes mozdulatában. Hirtelen annyira természetesnek tűnik minden. Lando mellett nem kell agyalnia és ez az egyik, amit nagyon szeret benne a lány. - Nem gondolod? - A brit srác kezeit a lány vékony csipőjére helyezi, ezzel még közelebb vonva őt magához. Nehéz felismerés ez számára, de be kell vallania, hogy szinte már fizikai fájdalmat jelent neki elengedni a fiatal nőt. 

- Dehogynem. - Ezért könnyebbül meg Lando, amint meghallja a választ, mely azon a csilingelő hangon jut el hozzá, amit egyértelműen a fiatal nőhöz tud társítani. - Nagyon is. - Motyogja a leányzó enyhén zavartan. Mérhetetlen boldogság járja át a srác lelkét, ha arra gondol, hogy nem csak ő érezte magát olyan jól a randin, hanem a nő is. Ezek szerint még a kisebb féltékenységi rohama sem tudja elijeszteni a magyar lányt. Lando most sem érti teljesen, mi ütött belé, amikor téves dolgokat feltételezett róla, ugyanakkor mérhetetlenül hálás Csengének, amiért ezt követően nem állt fel az asztaltól és hagyta őt magára, holott megérdemelte volna. Ez az egyik oka annak, amiért úgy gondolja, a lány nagyon is különleges. Nem engedheti el csak úgy. 

- Neked is az jutott eszedbe, ami nekem? - Egyik kezét felemelve a lány derekáról, a lány arcához nyúl, hogy elsöpörjön pár rakoncátlan tincset. Szabadon szeretné látni az enyhén szeplős, kissé pirosas arcot, ami megbabonázza őt, miközben elmereng azon a pillanaton, amikor hasonló közelségben voltak legutóbb. Akkor nem alakultak úgy a dolgok. Még most is átkozza azokat a turistákat, akik legjobb perceikben zavarták meg őket. Nem is értette, mit kerestek ott éppen akkor, de abban biztos, hogy időzíteni jól tudtak. Utálta őket érte. Most viszont nincs itt a közelükben senki és semmi, ami megakadályozhatná őket.

- Mármint? - A leányzó mélyen belül sejti, mire gondolhat a vele szemben álló, azonban nem adja meg neki azt az örömet, hogy egyből a lényegre térjenek. Hihetetlenül élvezi húzni a srác agyát, ezért nem is fogja vissza magát. Ártatlan kérdéssel felel, ami nem kicsit idegesíti a pilótát, ugyanakkor legalább annyira vevő is rá. 

- Be kéne pótolni, ami a budai várnál kimaradt. - Miközben Lando kifejti, mire is gondol valójában, apró gesztus gyanánt simít végig a lány arcán, ujjai pedig “véletlenül” érintik a lány ajkait is, de csak futólag. Mintha a mézesmadzagot húzná el a magyar nő előtt. Csenge nem tudná ennél megfelelőbben leírni a dolgokat. Valami olyat érez, amit eddig még sosem. Ez a megmagyarázhatatlan érzés pedig a vágy. Égetően szeretné, ha átlépnék a falakat, amiket a mai nap folyamán fokozatosan bontottak le egymásról. 

- Azt mondod? - Halkan suttogja a szavakat a lány, hisz teljesen erőtlenné válik attól, amit a srác tesz fele. Annyira könnyedén veszíti el az eszét a közelében. Megbabonázza őt, ami egyszerre ijesztő és mérhetetlenül élvezetes érzés a számára. Bárhogy is történik, sosem akarlak elfelejteni. - Gondolja magában a nő. Mert ahhoz már most túlságosan közel került hozzá a fiú, hogy csak úgy eltörölje az emlékeket, amik már hozzá kötik őt. Nem is akarja. Sokkal inkább szeretne még több emléket hozzáadni azokhoz, amiket jó mélyen elraktározott a lelkében, és csak remélni tudja, hogy Lando is így érez velük kapcsolatban. 

- Azt. - Erősít rá a brit pilóta mondandójára magabiztosan. - Nem hagyhatsz itt búcsúcsók nélkül. - Már majdnem elhiszi, annyira tökéletesen adja elő a szomorú, cserben hagyott srác szerepét a brit pilóta. Csenge azonban nem dől be neki, habár megmosolyogja, ami elhangzik tőle. Még, hogy búcsúcsók. Azt ki is kellene érdemelned. - Szólal meg a lány fejében a kis, belső hang, amit azonnal elhesseget. Mélyen belül ugyanis legalább annyira vágyik arra a csókra, mint a srác. Szinte már éhezik rá. Tudni akarja, milyen megérezni azokat a csábító, telt ajkakat a sajátján. 

- Miért ne tehetném meg? - Mégis inkább a visszakérdezés lehetőségét választja, hisz égeti a kíváncsiság, hova vezetheti őket ez a kisebb adok-kapok, ami kettejük között kezd kialakulni. Lando mellett még ez is annyira szívből jövőnek és természetesnek hat. Mintha ezer éve ismernék egymást, éppen ezért is meri elengedni magát az angol srác közelében. A leányzó számára azonban az a legmegdöbbentőbb, hogy a pilótának elég volt mindössze egyetlen közös délután ahhoz, hogy mindezt elérje nála. Teljesen felforgat benne mindent, de a lehető legjobb módon. Sokan mondják, hogy mindenkinek van egy másik fele. Egy jobbik. Csenge most úgy érzi, neki Lando ez a jobbik része. 

- Túl jóképű és sármos vagyok ahhoz, hogy kihagyd ezt a lehetőséget. - Hatalmas vigyor szalad végig a brit pilóta arcán, ahogy elhagyják ezen szavak a száját. Még valahol el is hiszi magáról, habár mélyen belül sokkal inkább tartja magát egy átlagos srácnak, mint annak, amit elmond most magáról. Mindenki azt hiszi, csak azért, mert autóversenyző, bomlanak utána a csajok, holott, ha így is van, nem egyszerű számára a helyzet. Talán éppen a foglalkozásával járó hírnév miatt. Most is nagyot kockáztat azzal, hogy a magyar lányt ilyen közel engedi magához. Holott még nem tud róla eleget, ennek ellenére is bízik benne. Annyira ártatlannak látja a leányzót. Ezúttal talán megéri vállalni a kockázatot. Érte. 

- Meg nagyon szerény is. - Csenge képtelen leplezni jókedvét, vagy talán nem is akarja, mindenesetre egy jóleső nevetés szakad fel belőle, ahogy felfogja, mennyire nincs köze a fiúnak ahhoz a melléknévhez, amit az előbb kimondott. Azonban a lány is sejti, hogy mindezt csak az ő szórakoztatásáért csinálja a fiú, méghozzá nagyon ügyesen. Csenge ugyanis nagyon régen érzett magában akkora vidámságot, mint most. Ez pedig egyedül Lando Norris érdeme. 

- Azt ki is felejtettem. - Gondolkodik el látványosan a fiú, holott pontosan tudja, hogy alapvetően helyén van az ítélőképessége saját magáról. Ennek ellenére nem hátrál meg. Belemegy a játékba, ami kettejük között folyik most, és aminek nagyon kíváncsi a végkimenetelére. Habár neki szilárd elképzelése van arról, mi fog történni, ha rajta múlik. - Jó, hogy eszembe juttattad. - Ugyanakkor még vár a megfelelő pillanatra. Helyette színpadiasan ad hálát a lánynak, amiért még a szerény jelzőt is ráhúzza, ezzel teljessé téve a róla alkotott kép leírását. 

- Milyen hülye vagy. - A magyar leányzó kendőzetlen őszinteséggel ad hangot annak, amit gondol, azonban először saját anyanyelvén teszi ezt meg, elfeledkezve arról, hogy partnere nem érti azt. Nem véletlen néz rá Lando úgy, mint aki földönkívülit látna. Túlságosan zavarodott. Olyan érzése van, mintha a lány elátkozná őt. Csenge nem bírja tovább, kacagva fordítja le mondandóját angolra, ami más esetben lehet, sértené a brit pilótát, most viszont ő sem bírja nevetés nélkül, miután megérti, mit mond a lány. Valahol még igazat is kell adnia neki. 

- De ez tetszik neked, nem? - Kérdez rá Lando most már nyíltan a dologra, még ha játékosság is hallatszik ki hangjából. Nagyon reménykedik abban, hogy nem fogja elutasítani a lány, hisz ki tudja, lehet, hirtelen megijed attól, mi várna rá mellette, vagy még nem biztos az érzéseiben. Nem is sejtheti, mekkora tévúton jár, elvégre a vele szemben lévő  már mióta vár erre a pillanatra. Ezek után pedig nem is kérdés, mit fog a barna hajú szépség felelni erre a kérdésre. Mert nem mondhat mást, csak az igazat. 

- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. - Csenge válasza nem annyira lepi meg az angol srácot. Éppen ellenkezőleg. Az a sejtelmesség, amivel megszólal, csak még vonzóbbá teszi számára a fiatal nőt. Nem tud neki ellenállni, ezért kezdi el pásztázni a vékony, rózsaszínes ajkakat, amik annyira csábítják őt. Majd ismét a lány zavaros, óceánszínű szemeibe néz. Most jön el az ideje. Tudja. Érzi, ha most nem ragadja meg a lehetőséget, talán örökre bánni fogja. Lando pedig nem akar semmit megbánni ebben az életben. Mindig is ebben a szellemben töltötte a mindennapjait. Ezért sem vár tovább azzal, hogy megcsókolja a lányt. Annyira akarja már. Mindent akar belőle és még annál is többet. 

- Nekem te tetszel, Csenge. - Hirtelen vált komolyra a pilóta, ezzel jelezve, hogy ezúttal nem viccel. Vonásai meggyengülnek a leányzó közelében, ahogy felé közelít. Félve, mégis óvatosan hajol hozzá közelebb, ami ellen nem érkezik tiltakozás. - Túlságosan tetszel ahhoz, hogy hagyjalak csak úgy elmenni. - Ezekkel a szavakkal szünteti meg végül Lando a távolságot, hogy aztán ajkaik egy jóleső csókban fonódjanak össze. Csenge hirtelenjében fel sem fogja, hogy mi történik, aztán feldolgozva a tényt, hogy Lando őt csókolja, viszonozza a gesztust. Enyhén elnyílik szája, ezzel engedve a fiúnak, hogy elmélyítse csókjukat. Lando kimondhatatlanul élvezi a lány ajkainak puhaságát, illetve szájfényének epres ízét, miközben nyelveik tüzes táncot járnak egymással. Csenge szíve pedig majd kiugrik a helyéről, mialatt gyomrában a pillangók újfent szárnyra kapnak, ma már nem először a fiú közelében. Próbálja felvenni a ritmust a srác enyhe mohóságával, amivel újra és újra a leányzó ajkai után kap. 

- Felhívsz majd? - Miután a levegő hiánya miatt szétválnak egymástól, Csenge az, aki először megszólal, szinte alig hallható hangon, pihegve. Kék szemei boldogságtól csillognak, ahogy a brit fiúra néz, akiben hasonló érzések tombolnak, mint a lányban. Annyira új és intenzív Lando számára minden, ami a nőből árad felé. Nem beszélve arról, hogy teste és lelke egyaránt reagál a csókra. Jóleső melegség árad szét benne, ha a néhány másodperccel ezelőtti pillanatokra gondol. Még többet akar ebből. Többet, mint amit jelenleg kaphat. 

- Mindennap, amíg nem találkozunk újra. - Ezért sem fél megígérni a lánynak azt, hogy mindig keresni fogja őt, ahogy csak tudja. Csenge végül apró puszit lehel a fiú arcára, aki ettől kissé zavarba jön, mégis próbálja magabiztosnak mutatni magát. Nehezen ugyan, de elköszönnek egymástól, hisz az idő véges, menniük kell. Egyiküket várják otthon, míg a másikuk járata holnap korán reggel indul hazafelé. Mindketten tartanak tőle, hogy mit hoz majd a jövő, azonban, ahogy a brit srác látja befutni a lányt a házba, abban egészen biztos, hogy be fogja tartani nem rég tett ígéretét. Bármi áron. 

***

Csenge vidáman, egyben fáradtan dől végig az ágyon, hátát nekidöntve a fekvőalkalmatosság támlájának, miközben kényelmesen elhelyezkedik. Szemeit körbejáratva a letisztult helyiségen, jóleső melegség járja át a lányt. Mindez köszönhető a hálóban uralkodó atmoszférának. Mert a homokszínű falak, illetve a tölgyfa bútorzat és az ehhez társított, sötét parketta, melyet egy puha, fehér szőnyeg terít be a hatalmas franciaágy előtt, megteremti a nyugodt hangulatot. Otthonossá mégis attól válik a szoba, ahogy észreveszi a földön hagyott, gyűrött pólót, vagy nadrágot. Majd végigtekint az itt lakó srác személyes tárgyain, mint a parfümös üvegek, a márkás órák sokasága, vagy a közös családi fotók. Nem beszélve azokról a képekről, amin ketten együtt szerepelnek. Ettől válik különlegessé a lány számára a helyiség, ami az utóbbi néhány napban az ő szobájának is tekinthető. 

Mosolyogva gondol vissza az elmúlt egy évre, mialatt felfogja, hogy mennyi minden változott meg körülötte az utóbbi időszakban. Lando Norris olyan sebességgel robbant be az életébe, mint ahogy a pilóta végig száguld egy hosszú, egyenes szakaszon a pályán. A brit fiú, ahogy ígérte neki azon a nyári estén, minden egyes nap kereste a lányt, akár üzenettel, akár hívással, de sosem feledkezett meg róla. Nem tehette, hisz pillanatok alatt lopta be magát a barna hajú szépség a versenyző szívébe. Még az elkövetkezendő versenyhétvégéken is próbált legalább öt percet szakítani a lányra sűrű menetrendjéből. Mert ennyire fontossá vált számára Csenge. Túlságosan is. Ennek ellenére félve kérdezte meg őt két hónappal később, mikor ismét találkoztak a magyar fővárosban, hogy lenne-e a barátnője. 

Tartott tőle, hogy a leányzó visszautasítja majd, azonban nem is tévedhetett volna nagyobbat, hisz Csengében is hasonló érzések tomboltak már akkor a srác irányába. Ezért egy romantikus vacsora keretében nem tudott és nem is akart mást felelni a neki feltett kérdésre, mint igen. Ezzel számára hivatalosan is valósággá vált az, ami rajongók ezreinek lehet álom a mai napig. Éppen ezért tartott is az egésztől, de ha valaki, akkor Lando megérdemelte, hogy esélyt adjon neki. Különösen azok után, hogy a pilóta megosztotta vele legmélyebben őrzött titkait, ezzel megadva neki a bizalmat. Ezek után Csenge sem tehetett másképp. Ennek köszönhető, hogy már lassan egy éve, hogy hivatalosan is egy párt alkotnak, mindezt a sajtó kizárásával. Már, amennyire ez lehetséges kettejük esetében, tekintve, hogy egyikük híresebb az átlagnál. Mégis megtesznek mindent azért, hogy kapcsolatuk ne váljon mindenki számára láthatóvá. Mások is ezt csinálják a mezőnyből és beválik nekik. Lando pedig a lehetetlent is megkísérli azért, hogy megóvja barátnőjét a nyilvánosság kereszttüzétől. Mert attól, hogy a foglalkozása együtt jár a hírnévvel, magánélete már bőven túlmutat karrierjén. 

Nem beszélve arról, hogy a lány szülei is ezt kérték tőle, miután túlestek néhány hónappal ezelőtt a bemutatáson, mely eleinte tartogatott kínos pillanatokat. Hisz milyen anya és apa az, aki ne féltené egyetlen kislányát egy idegentől. Mert hiába ismerték a pilótát a televíziós közvetítésekből, az még számukra nem jelentett semmit. Azonban a rögtönzött családi vacsorán Lando jó benyomást tudott kelteni rájuk humorával és közvetlenségével, így a Molnár-házaspár kisebb hezitálás után rábólintott lányuk választottjára. Egyetlen kikötéssel, melyet az apuka intézett a versenyző felé: nem törheti össze kislányuk szívét, különben ő lesz az, aki darabokra töri a brit srác csontjait. Lando próbálta mindezt viccesen felfogni, de pontosan érezte, hogy szíve választottjának apukája nagyon is komolyan beszélt. Még szerencse, hogy nem tervezi egyhamar megbántani a magyar leányzót. Éppen ellenkezőleg. A következő lépése az, amit soha, egyetlen lány nem ért el eddig rövidke élete során. Lando ugyanis azt tervezi, megismerteti Csengét a szüleivel, amint lehetősége nyílik rá. Adam és Cisca Norris ugyanis mérhetetlenül kíváncsiak arra a lányra, aki el tudta rabolni legkisebb fiúk szívét olyannyira, hogy gyermekük naphosszat képes áradozni nekik a fiatal nő szépségéről, bájosságáról. Mivel eddig Lando utazott a magyar fővárosba, ha találkozni akartak, arra tekintettel, hogy barátnője egyetemre jár, nem volt esélyük a brit versenyző szüleinek megismerni a lányt. Azonban, ahogy a mondás is tartja, ami késik, nem múlik. 

Csenge megigazítva magán a gyűrött, fehér trikót, illetve a sötétkék melegítőnadrágot, magához veszi telefonját, amin pillanatok alatt oldja fel a zárat, hogy aztán videóhívást kezdeményezzen. Meglátva magát a képernyőn, kicsit alakítani próbál kócos haján, ám végül feladja a harcot rendezetlen tincseivel szemben. Hirtelen jelenik meg előtte legjobb barátnője kissé álmos, ugyanakkor hihetetlenül vidám arca, ami őt is mosolygásra készteti. Csenge egész biztos benne, hogy Anna legmélyebb álmaiból ébredhetett a hívás által, amin képzeletben csak a fejét fogja. Valahogy sejti, hogy barátnője képes volt elfeledkezni arról, mit beszéltek meg a mai délutánra.

- Na, és mesélj, csajszi. - A szőke hajú lány hamar veszi magához a szót, miután kiörömködték magukat egymásban. Nagyon kíváncsi arra, hogyan alakul barátnője élete az angol nagyvárosban. - Milyen az élet Bristolban? - Ennek pedig hangot is ad, miközben sejtelmes mosoly húzódik ajkaira, hiszen nem csak a közös városnézésekre kíváncsi, hanem arra is, mekkora szintet lépett ezzel Csenge és Lando kapcsolata. Mert látva barátnője kivirult képét, egész biztos benne, hogy sok mindenről kell beszámolnia. Talán nem is téved nagyot, elnézve a csillogó kék szemeket és a piros különböző árnyalataiban pompázó arcot.

- Imádok itt lenni. - Kezd bele lelkesedéssel a mesélésbe a lány, hisz nem is mondhatna mást, mint ezt. Valóban minden másodpercét élvezi annak, hogy Bristolban lehet, különösen úgy, hogy az ittlétet Lando színesíti meg számára.- Nagyon szép a város és Lando is rengeteg dolgot mutatott meg nekem. - Ezek után pedig csak mondja és mondja, szinte megállás nélkül, hiszen annyi minden van benne. Szeretné megosztani szőke hajú barátnőjével mindazt a sok jót, amit megélt itt az utóbbi napokban, mint a közös esti séták a városban, a délutáni fagyizások, a közös főzések, amik hatalmas nevetésbe torkollottak rendszerint, mert a brit versenyzőt beengedni a konyhába kész életveszély. Elég csak visszagondolnia arra, amikor a pilóta agyában megszületett az ötlet, hogy a palacsintatésztát tej nélkül kezdje el összedolgozni a habverővel, ami azt eredményezte, hogy minden csupa liszt lett a helyiségben, magukat is beleértve. Ezért az élményért cserébe Lando nem félt visszavágni neki, amikor egyik délután hatalmas videojáték maratont rendeztek, amiben Csenge volt az, aki kevésbé jeleskedett, tekintve, hogy az autójával állandóan belehajtott a falba, hiába minden tanításnak. Lando mindezt nem bírta nevetés nélkül, azonban egyikük sem haragudott meg a másikra, elvégre élvezték ezeket a közös pillanatokat együtt. A lényeg pedig ez volt számukra. Semmi más. 

Csenge viszont hirtelen hallgat el, ahogy meghallja a kulcsok csörgését a zárban, majd az ajtó nyitását, ami csak egyet jelenthet. Lando végre hazaért hozzá. Hiába van nyári szünet a Formula 1-ben, a brit autóversenyzőnek a mai napon jelenése volt a McLaren gyárában, ezért, bár fájó szívvel, de magára kellett hagynia a magyar lányt. Csenge ugyanakkor biztosította róla a srácot, hogy egyáltalán nem haragszik rá ezért, hisz tudja nagyon jól, mennyire fontos ez szerelmének. Ezáltal már neki is. 

- Megjött Lando, mi? - Anna sem bolond, szinte azonnal észreveszi, hogy barátnője milyen csendessé válik pillanatok leforgása alatt, ebből pedig könnyedén kikövetkezteti, mi a helyzet. Ezért sem fél attól, hogy húzza egy kicsit a lány agyát, aki csak egy látványos szemforgatással reagál. Majd te is rájössz, milyen a szerelem. - Motyogja magában Csenge, ügyelve arra, hogy beszélgetőpartnere ne halljon meg belőle semmit. Hisz eleinte ő sem hitt benne, hogy létezik. Sosem gondolta volna, hogy valaha rátalálhat az igazi. Azt meg végképp nem, hogy egy ilyen különleges srác személyében robban be a legcsodálatosabb érzés az életében. Mert imádja minden egyes napját annak, amikor érezheti, mennyire szerelmes. 

- Igen. - Válaszol hatalmas mosollyal az arcán, elvégre jó ideje várt már erre a percre. - Végre. - Nagyot sóhajt, miközben szíve majd kiugrik helyéről. Még mindig ilyen hatással van rá a tudat, hogy a srác a közelében van. Már alig várja, hogy ismét láthassa őt, még akkor is, ha egyébként nagyot tudna nevetni magán. Most éppen úgy érzi, mintha ő is egy lenne azok közül a főhősnők közül, akik azokban az elcsépelt romantikus filmekben szerepelnek, melyekért titkon a magyar lány is odavan. 

- Szóval ide bújtál el. - Hirtelen nyitódik ki a szoba ajtaja, majd egy vidám, egyben fáradt tekintetű srác dugja be a fejét rajta, mielőtt belépne a helyiségbe. A lány egyből feljebb tornázza magát az ágyon, ahogy meglátja a fiút. Lando arcán sejtelmes mosoly húzódik, hisz biztos benne, hogy barátnője nem direkt rejtőzik el előle. Erről pedig meg is bizonyosodik, ahogy észreveszi a lány apró kezében lévő telefont, amit maga elé tart. 

- Csak Annával beszélek. - Feleli Csenge félszegen, ahogy angolra vált, mialatt a fiú felé fordítja a telefon kameráját, ezzel felfedve Anna előtt, hogy már nem négyszemközt beszélgetnek egymással. A szőke hajú lány hevesen kezd el integetni a brit versenyzőnek, aki viszonozza is a gesztust. Lando nagyon örül annak, hogy barátnőjének ilyen bizalmasa van, mint Anna. Ezért nem is kérdés, hogy a srác mindent megtesz azért, hogy vele is jó viszonyt ápolhasson, mert tudja, mennyire számít ez szerelmének. 

- Szia, Anna. - Lando leejtve táskáját, hamar veszi le magáról pulcsiját. Ezzel egyetlen pillanatra engedi láttatni kidolgozott hasizmait, amiről a magyar lánynak akaratlanul beugranak első közös éjszakájuknak emlékei. Még most is beleborzong a fiú érintéseibe, melyeket bőrén érez, vagy a gyengéd, lágy csókokba. Abba, ahogy eszébe jut, milyen összhangban váltak eggyé, mennyire együtt mozgott testük, mialatt egymást hajszolták a gyönyör felé. Nem kevés hónap kellett ahhoz, hogy Csenge ilyen szinten közel engedje magához a srácot, ám egy pillanatig sem bánja meg, hogy végül megtette ezt nagyjából egy hete, mikor eljött a brit versenyzőhöz. Leengedte a falakat Lando előtt, mert tudja, hogy bízhat benne. Ezek után pedig az életét is rá merné bízni a fiúra, nem csak az ártatlanságát. 

- Szia. - A szőke hajú, magyar lány mosolyogva fogadja Lando köszönését, hiszen az egy év nem egyszer találkoztak a brit pilótával. Nem beszélve arról, hogy Lando mély benyomást tett rá, amikor elintézett neki egy rövid találkozót csapattársával, aki a lány kedvence volt. Anna álma is megvalósult ezáltal, hisz nem mindennap találkozhat valaki a mosolygós ausztrállal. Eleinte Anna féltette barátnőjét az autóversenyzőtől, azonban idővel az angol srác bizonyította számára is, hogy rábízhatja gyerekkori barátnőjét. Csenge pedig nagyon boldog a tudattól, hogy a legfontosabb emberek közül kettő ennyire megtalálta az összhangot az ő kedvéért. Többet nem is kívánhatna az élettől.  

- Az ő nevét miért olyan egyszerű kimondani? - A brit versenyző tettetett felháborodással fordul barátnője felé, miközben lustán dől végig ő is ágyon. Hosszú nap volt ez számára, amelynek vége felé közeledve, alig várta, hogy hazaérhessen a lányhoz. Kékeszöld szemeivel érdeklődően tekint végig a számára annyira gyönyörűnek tűnő fiatal nőn, miközben válaszra vár feltett kérdésére. 

- Mert őt nem szivatták meg a szülei, életem. - A barna hajú lány nemes egyszerűséggel vallja be az igazságot ezzel kapcsolatban, hisz pontosan tudja, hogy szülei mennyire nem figyeltek oda bizonyos dolgokra, amikor megkapta a nevét tőlük. Hisz nem gondoltak bele abba, milyen lesz majd a lánynak, ha egyszer külföldön kell használnia ezt a felettébb nehéznek számító magyar keresztnevet. Lando a mai napig előszeretettel hozza szóba, hogy a Csenge név, mint olyan, felér számára egy nyelvtörővel. 

- Nem baj, édes. - Feltornázva magát az ágyon, hasonló helyzetben találja meg a helyét a brit, mint barátnője. Ugyanúgy nekidönti hátát a támlának, mialatt megigazítja magán a mozdulatok közben összegyűrődött narancssárga pólót és a fekete farmert, amit visel. - Én ezzel a csodás neveddel együtt is szeretlek. - Lustán karolja át a leányzó törékeny testét, majd közelebb húzva magához őt, puszit lehel annak feje búbjára, ami mosolygásra készteti Csengét. A fiatal nő nem számít erre a nyílt vallomásra, ám megdobogtatja szívét ez a pár szó, ami elhangzik a versenyző szájából. 

- Én is szeretlek. - Halkan szólal meg, mialatt apró csókot lehel barátja ajkaira. Ezek után nem fél kiadni legféltettebb érzését. A szerelmet, amit érez a mellette ülő iránt, akinek karja biztonságot nyújtva, óvóan öleli át őt. - Nagyon. - Elszakadva egymástól, a lány mosolyogva tanulmányozza a kölyökképű arcot, amit az idők végezetéig tudna bámulni. Ezalatt nem fél kihangsúlyozni, mennyire mély érzelmeket táplál Lando felé. Azonban nem élvezhetik sokáig a pillanatot, elvégre közvetve, de nem egyedül vannak a helyiségben. 

- Mondtam én, hogy egyszer még hálás leszel nekem, ha kirángatlak egy futamra, Csengő. - A barna hajú elvigyorodik azon, ahogy Anna nevezi őt, hisz ez eszébe juttatja kiskorukat, amikor a szőke lány képtelen volt kimondani barátnője nevét, ebből pedig vicces variációk születtek, mint ez is. Emellett az is megnevetteti, ahogy barátnője emlékezteti őt, mi mindent is köszönhet neki. Hisz egy éve, azon a bizonyos csütörtöki napon esélye sem lett volna találkozni élete szerelmével, ha a lány nem rángatja el őt a futamra. Ám, még mielőtt válaszolhatna, barátja az, aki magához veszi a szót. 

- Nem, Anna. - Lando nemlegesen rázza meg fejét, ezzel jelezve, hogy nem ért egyet Anna mondandójával, amit a szőke csak egy vigyorral fogad. - Azért én vagyok neked hálás. - Mondja ki őszintén, sejtelmesen mosolyogva a brit fiú a szavakat, amiket jelen pillanatban érez. Az elmúlt egy évben számtalanszor hallotta már a történetet arról, ahogy ezek ketten kijutottak a futamra, melyen ő megismerhette szerelmét. Éppen ezért fejezi ki háláját a videóhívásban lévő lány felé, mialatt még közelebb húzza magához a mellette ülő nőt, akit szerelmének nevezhet, és akit, ha rajta múlik, sosem enged el többé. Csenge készségesen simul bele az izmos karokba, hogy még közelebb bújhasson szíve választottjához. Mert neki pedig esze ágában sincsen szabadulni a brit versenyzőtől, akibe visszafordíthatatlanul beleszeretett.

5. Egy lány valósága

 Sziasztok!

Egy újabb szösszenettel érkeztem, ami igazából az előző kis novellám folytatása. Elismerem, eleinte csak azt az egy részt terveztem az egésznek, azonban a wattpadra való feltöltés után nem egy ember kért hozzá folytatást, ezért végül megszületett bennem a randevú gondolata a budapesti forgatagban. Aztán tovább gondoltam a dolgokat és végül megíródott hozzá egy harmadik rész is, ami hamarosan szintén felkerül majd ide is. Nagyon remélem, elnyeri majd ez a rész a tetszéseteket. A következő bejegyzésem pedig előreláthatólag az a bizonyos tíz címes kihívás lesz majd, ami szintén íródik már és tartogatok benne egy-két meglepetést nektek. Addig is nagyon jó olvasást kívánok az újabb novellámhoz. 

Egy lány valósága

[Második rész]

Nem hittem volna, hogy ami másnak álom, az nekem a valóság lehet. 

Chosen

Budapest. A város Európa szívében, amit sokan a kontinens egyik ékszerdobozaként tartanak számon. Nem véletlen, hisz sokoldalúságával rengeteg embert vonzz magához az év minden részében. Mert egyszerre modern a fiataloknak, akik előszeretettel látogatják a tömött szórakozóhelyeket, a hangulatos kocsmákat, vagy a méltán híres Sziget fesztivált, aminek ez a város ad otthont minden nyáron. Ugyanakkor a történelem nyomait is magán viseli a lánchíddal, vagy az országházzal. Nem beszélve a Dunáról, mely tekintélyt parancsolóan választja szét a többségében sík tereppel rendelkező pesti oldalt, illetve a hegyekkel tarkított budai részt. 

Lando Norris számára a magyar főváros eddig ismeretlen volt. Nem sokat látott Magyarországból a hotelen, amelyben megszállt, illetve a mogyoródi versenypályán kívül, ahol az elmúlt hétvégén is versenyzett. Méghozzá nem kis sikerrel, hisz harmadik helye okán a dobogón pezsgőzhetett vasárnap, aminek duplán örült. Mert ezúttal nem csak a dicsőségről szólt az egész. Ugyanis ennek fejében hívhatta el a csütörtökön megismert lányt egy randira. Elvégre Csenge csak akkor volt hajlandó elfogadni a meghívást, ha a fiú dobogóra kerül. Ez pedig, a brit legnagyobb örömére, sikerült is neki, ezáltal a lány nem menekülhetett el egy délutáni városnézéstől, amit a brit pilóta társaságában kell eltöltenie. Részletkérdés, hogy a lány nem is akart, hisz ő szurkolt a legjobban azért, hogy az általa megkedvelt versenyző sikeres futamot tudhasson a háta mögött. 

Lando sosem gondolta volna, hogy egy magyar lánynak köszönhetően lesz lehetősége megismerni Budapest minden szépségét és báját. Most viszont boldogan, ám kissé fáradtan sétál fel a budai vár lépcsőin az érdeklődésének középpontjában álló lánnyal maga előtt. Előre engedi Csengét, hisz nem igazán ismer itt semmit. A budai várról is csupán azért tud már, mert a lány előtte mesélt neki egy kicsit arról, milyen jelentősége is van az épületnek a pestiek számára. Még véletlenül sem arról van szó, hogy ebből a szemszögből tökéletesen végig tudja mérni a leányzó formás fenekét, illetve vékony alakját, amire szorosan simul rá az a fehér, csipkés, ujjatlan nyári ruha, amit magán visel partnere. 

Már ezért a látványért megérte ellógnia a csapattól, hogy néhány nappal tovább maradhasson a budapesti forgatagban. Eleinte furcsán néztek rá főnökei, azonban a brit valami hülye magyarázattal elsimította a kételyeket. Egyelőre nem akarta, hogy bárki tudjon arról, miért akar itt maradni igazából. A maga titkának akarta a lányt, mielőtt még világgá kürtöli, hogy sikerült meghódítania. Már ha le tudja venni a lábáról a magyar szépséget, ami feltett célja ezen a napsütéses szerda délutánon. 

- Ott vagyunk már? - Mikor a sokadik lépcsőfokot mássza meg, Lando nem bírja magában tartani, mennyire elfáradt már ebben a sétában. Hisz előtte a Margit-szigetet is végigjárták a maga kis rejtett ösvényeivel, növényvilágával, illetve a zenélő szökőkúttal a sziget elején. Nagyon sokat vett ki a fiúból a futam, ennek ellenére sem mondta volna le a találkozást a lánnyal. Még a városnézést is kibírja a kedvéért, főleg, hogy ezalatt nagyon sokat megtud róla. Többek között, hogy a lány egyedüli gyermek és valahol a város szélén él a szüleivel egy családi házban, illetve, hogy nemrég érettségizett és vették fel egyetemre, ahol angolt fog tanulni, hogy később fordító lehessen belőle. Landonak végtelenül imponáló, hogy Csenge nem csak szép, de nagyon okos is. Biztos benne, hogy sikeres lesz a lány, hisz annak ellenére szépen beszéli az angolt, hogy az nem az anyanyelve. 

- Nem. - Csenge látványosan forgatja meg szemeit, miközben visszafordul az angol srác felé, majd felé nyújtja kezét, amibe a versenyzőé végül készségesen simul bele. - Különben is, mi vagy te? - A lány reménytelenül húzza fel szemöldökét, jelezve ezzel, mennyire nem érti a pilóta panaszkodását. - Szamár a Shrekből? - Ennek ellenére igyekszik elviccelni a dolgot, méghozzá kedvenc meséje segítségével. Lando akaratlanul is emlékezteti a fiatal nőt az előbb említett karakterre, hisz az hasonlóan a brit fiúhoz, piszkálja barátját a hosszú úton, amit közös úticéljukhoz tesznek meg. Csenge azonban nem veszti el türelmét, mint a zöld ogre. Helyette jót kacag a srác viselkedésén. Valahol aranyosnak is találja. Ezt követően fordul ismét előre, hogy maga után húzva a fiút, felérjenek a vár tetejére. Már alig várja, hogy megmutassa Budapest talán legszebb pontját a srácnak. 

- Ha még sokáig kell gyalogolni, tuti az leszek. - Morogja maga elé a versenyző, reménykedve, hogy randipartnere semmit nem hall meg az egészből. Azonban tévednie kell, hisz a lány összetéveszthetetlen kuncogása még őt is elgyengíti. Árad Csengéből a boldogság, ami akaratlanul is ráragad Landora, ezáltal elmosolyodik. Hihetetlenül élvezi a lány társaságát, kár lenne ezt tagadnia. Egyértelműen jól érzi magát a közelében. Mintha ő is egy lenne azok közül az emberek közül, akik megfordulnak ezen a történelmi helyen. Végre egy kicsit Lando lehet. A srác Bristolból. Nem Lando Norris, a híres autóversenyző megannyi kötelezettséggel a háta mögött. Ezt pedig a lánynak köszönheti. 

- Autóversenyző létedre nagyon puhány vagy, Lando. - Csenge nem habozik sokat azon, hogy kicsit odaszúrjon partnerének, mindezt persze vidám nevetéssel teszi. Nem tud szó nélkül elmenni az angol fiú arca mellett, amire másodpercek töredéke alatt ül ki a felháborodás. Ugyanakkor valami egészen más is megcsillan a szemeiben. Valami, ami a lányt arra készteti, hogy azonnal elengedje a fiú kezét és futásnak eredjen. Teste azonban nem reagál rögtön, ezért mozdulatlanul figyeli a versenyző reakcióját. 

- Majd mindjárt megtudod, milyen puhány vagyok. - Sejtelmes vigyor szalad fel Lando kölyökképére, ami végül futásra készteti Csengét, ám esélye sincs. Mindössze néhány lépést tehet meg szabadon. Ezt követően ugyanis a férfi erős karjai a lány vékony csípője köré fonódva, megállásra késztetik őt. Lando merész dologra szánja el magát. Könnyedén kapja vállaira a törékeny testet. Ilyenkor áldja a legjobban, amiért jó formában kell lennie egész évben. Ezért nem okoz gondot neki biztosan tartani a leányzót, aki erőtlenül kapálózik azért, hogy kiszabadulhasson. Azonban teljesen reménytelennek bizonyulnak próbálkozásai. Nagyon hamar bánja meg a fiatal nő, amiért kísérteni akarta a sorsot. 

- Neeee. - Csenge torkából hangos kiabálás szakad fel, ahogy felfogja, mennyire szorult helyzetbe kerül pillanatok alatt. Mert nem igazán élvezi, ahogy tehetetlenül lóg a brit srác vállán, miközben fejjel lefelé szemlélheti a világot, vagyis egész pontosan Lando fenekét. Kicsit meg is szédül a hirtelen sokktól, ami éri őt. - Úristen, tegyél le. - Nem törődve a körülöttük lévő emberek furcsán méregető tekintetével, kezd el visítani. Könyörög azért, hogy a brit fiú engedje el minél előbb. Nem elég, hogy forog körülötte a világ, a srác válla már a hasát is nyomja. - Nem vagy normális. - Feladva az eleve bukott küzdelmet, a lány nemes egyszerűséggel közli a tényt, mely szerint a pilótának teljesen elmentek otthonról. Nagyot sóhajt, ahogy beletörődik a kiszolgáltatottságba. Mert most egyedül a versenyző dönthet arról, mikor engedi el őt. 

- Mondták már páran. - Lando megrántva szabad vállát, végül szép komótosan sétál fel a vár tetejéhez, majd magabiztosan fogja meg a lány csípőjét, hogy aztán óvatosan engedje le őt a földre. Csenge megkönnyebbülten veszi tudomásul, hogy lábai ismét stabil talajt érnek, ezzel visszanyerve szabadságát. A brit fiú arcára széles mosoly húzódik, látva a nő idegességét, ami néhány másodperc töredéke alatt párolog el, amint Lando óvatosan megfordítja őt. A magyar lányt átjárja egy egészen megnyugtató érzés, amint közelebb sétál a vár falához, mely korlátként szolgál ezúttal neki ahhoz, hogy beláthassa az egész várost. Az eléjük táruló látkép meseszép a csendesen folydogáló Dunával, illetve a parlamenttel, mely a legkönnyebben kivehető nevezetesség a pesti oldalról. - Remélem, itt jó lesz. - Lando közelebb sétál a lányhoz, akinek derekát átölelve, végül szorosan húzza őt magához. Testük kellemesen simul össze még a nyári melegben is, így suttogja a fiú a lány fülébe reményeit, mely szerint jó helyet sikerült kiválasztania a szerinte amúgy értelmetlen bámészkodáshoz. Mégsem szól egy szót sem, hisz semmi sem számít, ha a magyar nő élvezi az együtt töltött, közös perceket. Miatta még a Gellért-hegyet is megmászná, ha arról lenne szó. Holott az nem kis mutatvány lenne a maga meredekségével. Életbiztosítása lehet, hamar kerülne kihasználásra, ha megpróbálkozna egy ilyen hajmeresztő ötlettel. 

- Tökéletes. - Csenge nagyon halkan ejti ki ezt a szót, miközben teste beleremeg abba, ahogy fülénél érzékeli a pilóta minden apró levegővételét. Sosem érzett még így, mint most. Szíve olyan ütemmel dobog, mintha ki akarna ugrani helyéről, ahogy felfogja, mennyire közel van hozzá a srác. Biztonságban tudja magát a védelmező karok között, és ha tehetné, sosem szakadna ki belőlük. Ahhoz túlságosan jól esik Lando közelében lennie. - Innen látni a parlamentet és a lánchidat is. - A lány készségesen kezd el mutogatni az említett nevezetességek irányába, nem törődve azzal, hogy egy ponton majdnem leüti a srácot hadonászásával. Lando azonban még időben húzza hátra fejét egy pillanatra, kikerülve az ütést. Még szerencse, hogy autóversenyzőként villámreflexekkel rendelkezik. - A két kedvenc nevezetességem a városban. Hát nem gyönyörű? - Lando lelkét megmelengeti a lány látszólag csodálkozó hangja, hisz pontosan tudja, hogy Csenge számára nem ez lehet az első alkalom, hogy láthatja mindezt. Mégis úgy tesz a kedvéért, mintha ő is először járna itt, akárcsak az angol versenyző. Lando ezt hihetetlenül aranyosnak találja. Mit meg nem tesz érte a lány, hogy jól érezze magát a magyar fővárosban, holott maga a nő jelenléte az, ami különlegessé teszi a helyet számára. Hisz eddig Budapest nem jelentett mást számára, mint egyet a sok futam helyszíne közül. Ugyanakkor ez hamar megváltozhat. Lehet, ennek a városnak köszönheti majd, hogy megtalálja a nőt, akit már nem rövid ideje keres. Akit barátnőjeként is szívesen bemutatna bárkinek. Mert kétségtelen, hogy büszke lenne arra, ha egy ilyen lány mutatkozna mellette a futamokon, vagy bárhol, ahol megjelenik. Nagyon unja már, hogy rajta kívül minden társa a mezőnyből barátnővel érkezik a különböző gálákra, eseményekre, kivéve őt. Szeretne ezen változtatni, ám nem találta meg a megfelelő lányt, akiben teljes mértékben tudna bízni. Egészen eddig. 

- El kell ismernem, hogy nem rossz a látvány. - A brit versenyző elismerően beszél a város szépségéről, ami egyértelműen megragadja figyelmét. Azonban sokkal jobban szeretne másra koncentrálni. Mint például az előtte álló teremtésre, aki percről percre varázsolja el őt egyre jobban a maga ártatlanságával és vidámságával. Nem beszélve arról, hogy egyre szebbnek is látja őt. - Gyönyörű viszont te vagy. - Lando óvatosan fordítja szembe magával a leányzót, akinek kék szemei érdeklődve figyelik őt immár. Csenge közelebb húzódik a fiúhoz, hisz máris érzi a testéből kiáramló meleg hiányát. Még ebben a harminc fokos hőségben is. Szíve ismét nagyot dobban, hallva a fiú bókját, amit felé intéz. Ha valaki azt mondta volna neki egy héttel ezelőtt, hogy a mai napon egy híres autóversenyző társaságában élvezheti szülővárosának szépségét, biztosan hatalmasat nevetett volna. Most viszont olyan igaznak érzi az egészet. Valósnak. Még akkor is, ha fél hinni ebben. 

- Túlzol, Lando. - Halkan suttogja a szót egybekötve a pilóta nevével, amitől a versenyző jólesően megrázkódik. Túl jól hangzik a lány szájából, amint kimondja nevét. Csenge végignéz a srácon, aki egy sötétkék farmert visel, fehér pólóval, illetve hasonló színű edzőcipőkkel. Még ez az egyszerű öltözet is annyira jól áll neki. Nem beszélve a férfias illatáról, melyet biztosan valami márkás parfümnek köszönhet. - Nyugtázza magában a fiatal nő, mialatt még közelebb merészkedik hozzá. Félve, ám annál gyengédebben simít végig a srác arcán, aki készségesen tűri, hogy a lány kezével lefedje arcának nem kis részét. Lando mély sóhajjal adja a leányzó tudtára, mennyire jól esnek neki ezek az érintések, mialatt a lány kezére simítja sajátját. A pilóta nehezen tud parancsolni szapora szívverésének, illetve a testében szétáramló boldogsághullámnak. Hihetetlen számára, mit ki nem vált belőle Csenge közelsége már ilyen rövid idő alatt is. Mindent felégetne azért, hogy akár csak egy pillanat erejéig is az övé lehessen ez a szépség. 

- Én sosem, édes. - Lando már nem fél attól, hogy becézze a lányt, aki elmosolyodik azon, ahogy a pilóta hívja őt. Nagyon jól esik neki ez a gesztus. Hirtelen megszűnik minden körülöttük, ahogy egymás kavargó tekintetében vesznek el. Már nincs számukra külvilág, csak ők ketten, ahogy a szívük már szinte egyként dobog azért, hogy mielőbb megszüntessék azt a kevés távolságot, ami kettejük közé áll. Lando tekintete a lány hívogató ajkaira siklik, majd ismét a tengerkék íriszekre vezeti vissza pillantásait. Csenge lehunyva szemeit, végül igyekszik magát átadni az érzéseknek, melyek túláradnak benne, mialatt Lando bátorságot gyűjt ahhoz, hogy megcsókolja a lányt. Egyre közelebb és közelebb hajol hozzá, ajkai már szinte a lányén vannak. Azonban, mielőtt elcsattanhatna az a csók, amire mindketten vágyakoznak, valami visszarántja őket a valóságba. 

- Elnézést, csinálnának rólunk egy képet? - Az idilli pillanatot Lando számára idegen, Csengének viszont nagyon is érthető szavak zavarják meg. Egy idősebb házaspár női tagja rontja el egymás közelségének szépségét, nem törődve azzal, mennyire kizökkenti a párost a romantikus hangulatból. A jó büdös francba. - Mormolja Lando az orra alatt idegesen, hiszen képtelen elhinni, hogy pont a legjobb perceket zavarják meg.  Amilyen közel volt a lányhoz, illetve ahhoz, hogy magáén érezhesse a lány ajkait, most olyan távol kerül ettől. Csalódottan húzódik el végül a magyar nőtől, aki hátrál pár lépést tőle, ezzel kitisztítva zavaros gondolatait. Csenge csak kuncogni tud a brit fiú őszinte reakcióján, ám belül neki is fizikai fájdalommal jár, amiért éppen most szólítják meg őket. 

- Persze, természetesen. - Ennek ellenére mosolyogva fordul az idősebb, sötétbarna hajú nőhöz, illetve a mellette álló őszes hajú férfihoz, annak reményében, hogy elkészülhessen az a vágyott kép. Még akkor is, ha a kép ára az első csókjuk, mely nem csak őt tölti el keserédes érzésekkel, hanem az immár a háttérből, csendben figyelő angol autóversenyzőt is. 

***

Miután napjuk nagy részét kirándulással és rengeteg sétával töltik, Lando az, aki kézbe veszi az irányítást és megunva a rengeteg testmozgást, végül eléri a barna hajú lánynál, hogy esti programjuk nyugisabb legyen. Ennek köszönhetően kötnek ki egy belvárosi étterem emeleti teraszának legeldugottabb részén. A hely mérhetetlenül hangulatos a maga letisztultságával, ezt mindketten felfedezik. Világos fotelek, illetve üvegasztalok mindenhol, amerre a szem ellát, hisz a hely több, mint étterem. Sokan érkeznek ide a nap ezen szakaszában akkor is, ha csak egy nyugis, baráti, iszogatós estére vágynak, vagy napközben mindössze egy kávét szeretnének elfogyasztani. Mégis azok az égők teszik teljessé a légkört, melyek most halvány fénnyel világítják be a környezetet, ami a szabad ég alatt húzódik meg a kora esti órákban. Nagyon kellemes nyári szellő suhan végig a helyen, ezzel lehűtve a melegtől napközben túlfűtött magyar fővárost. 

Lando és Csenge önfeledten beszélgetnek egymással. Mindketten egy-egy süti társaságában üldögélnek a másikkal szemben, melyhez az előbbi kávét rendel magának, az utóbbi pedig epres limonádét. Természetesen a magyar lány nem hagyhatja ki, hogy ne cukkolja a brit fiút azzal, mit fog kapni edzőjétől, ha megtudja, mit eszik éppen a srác. Hisz a leányzó azzal tisztában van, milyen szigorú szabályok szerint élnek a pilóták. Ehhez nem kell nagyon elhivatott rajongónak lennie. Még azzal is megfenyegeti a versenyzőt, hogy elküldi a képet a brit edzőjének, amit Csenge akkor készít el, amikor az éppen nagy étvággyal habzsolja a számára, az év ezen szakaszán tiltott desszertet. Azonban Landonak elég bevetnie legszívdöglesztőbb mosolyát és legcukibb, kiskutya szemeit, és a lány máris eltekint ezen ötletétől. Ez pedig megkönnyebbüléssel tölti el a fiút. 

Nagyon jó hangulatban telik az este, ám Csenge szükségét érzi annak egy ponton, hogy elvonuljon a mosdóba, így kénytelen néhány percig elszakadni a fiútól, aki szintén nehezen viseli partnere távozását. Éppen ezért igyekszik a magyar lány minél előbb elvégezni dolgát, hogy mielőbb visszatérhessen asztalukhoz. Vidáman törli meg kezeit, majd dobja ki a papírtörlőket a kukába, hogy aztánt testével kilökve az illemhelyiség ajtaját, elinduljon vissza az étterem belső részén át a teraszra. Azonban megtorpan, mikor az egyik pincér megszólítja őt, ezzel kiérdemelve a lány figyelmét. 

- Ne haragudj. - A fehér inget, fekete nadrágot és ehhez hasonló kötényt viselő fiatal, kissé szeplős fiú nagyjából egyidős lehet vele. Azt sem tartja kizártnak, hogy diákmunka keretein belül tartózkodik most itt, vagy gyakorlaton van, hiszen sokan dolgoznak vendéglátó egységeknél zsebpénz fejében az ő korosztályából. - Jól láttam, hogy Lando Norris társaságát élvezed? - Mosolyogva figyeli a fiút, azonban hamar lefagy a vigyor arcáról, amint meghallja annak kérdését. Lábai földbe gyökereznek, mialatt felfogja, hogy eddig tartott az ismeretlenség jótékony homálya. Ekkor gondolkozik el először azon, hány ilyen esetbe futhatna bele, ha a pilóta barátnője lenne. Valószínűleg rengetegbe. Ez pedig félelemmel tölti el. Nem tudja, mennyire viselné jól, ha egy napon a brit versenyző mellett rá is figyelem szegeződne, különösen a média által. Abban bízik egyedül, hogy mindezt félre tudná tenni, ha a pilótáról van szó. Hisz nem számíthat más, ha ketten boldogok együtt. Habár ki tudja, hogy valóban így lesz-e. Annyi minden szól ellenkül. Távolság. Két külön világ, amiben élnek, még akkor is, ha szeretne hinni benne, hogy Lando nem puszta szórakozásként tekint rá. 

- Igen. - Csenge felsóhajt, amint meghallja a srác kérdését, aki a pult mögött áll, hisz reménykedett benne, hogy a randi folyamán senki sem ismeri fel őket. Azonban utólag belegondolva, naivnak tartja magát, amiért egy percig is elhitte, hogy nem lesz olyan ebben a kétmilliós nagyvárosban, aki ne tudná, kivel is tölti az idejét. Ezért megadóan feleli az egy szavas válaszát, miközben egyből meg is fogalmazódik egy kérdés benne. - Miért? - Ennek pedig hangot is ad, hisz nagyon érdekli, mi lehet az oka annak, amiért a szőke, kissé szeplős arcú, zöld szemű srác megállítja őt.  

- Kérni szeretnék tőled valamit. - Könnyedén tudja leolvasni a srác nevét, mely egy kisebb plasztikkártyára van írva, amit a srác a fehér ingre tűzött fel. Tamás. Már előre fél attól, milyen szívesség miatt szólítja meg őt az előbb említett fiú, és nem is alaptalanul. - Az öcsém nagy rajongója és egy álma válna valóra, ha lenne tőle aláírása. Nem tudnál esetleg…? - Csenge nem képes sokáig csendben hallgatni Tamás gondolatait arról, hogy testvére mekkora rajongója a pilótának, akivel a napot együtt tölti a lány. Hamar válik kétségbeesetté, különösen akkor, amikor elérkezik a pincér ahhoz a részhez, amitől a legjobban tart a nő. Magához a kéréshez. 

- Ne haragudj, de nem tehetem. - Csenge csalódottan ingatja fejét, mialatt élből utasítja vissza a szívességre való kérést. Nem lehet. Az ellenkezne mindazzal, amilyen ő valójában. Nem mehet szembe az elveivel. Még akkor sem, ha egy kisfiú álmairól van szó. - Nem ilyen okokból vagyok vele és nem szeretném, ha azt hinné, kihasználom. - Nehezen ugyan, de megfogalmazza, miért nem vállalja önként a szívességet. Már közel egy hét alatt is annyira fontossá vált neki a brit versenyző, hogy kénytelen lenne ilyenhez folyamodni. Az eltelt napokban rengeteg üzenetet váltottak egymással, melynek megkoronázása a mai randevú. Éppen ezért retteg a gondolatától is, hogy kétségeket ébresszen benne. Hisz a srác maga nyílt meg neki arról korábban, mennyire nehéz a helyzetében bíznia bárkiben is. Túl sokan szeretnének a közelébe kerülni csupán a hírnév, vagy a gazdagság miatt. Csenge pedig az utolsó, aki vissza akar élni Lando bizalmával. 

- Persze, megértem. - Tamás látszólag elfogadja a lány indoklását, ám belül csalódott, hisz reménykedett benne, hogy el tudja intézni az autogramot öccsének. Hatalmas dolog lenne a tízéves Daninak, ha testvére egy aláírással térhetne haza a fárasztó műszak után. Azonban úgy néz ki, mindez csupán álom marad számára, még ha karnyújtásnyira is van tőle. - Ne haragudj, hogy ezzel zavarlak. - A szőke hajú fiú végül távolabb lépve a lánytól, kezdene újra bele munkájába, hisz néhány asztalnál már várják, hogy felvegye a rendeléseket. Annak ellenére is, hogy kollégái fáradhatatlanul sürögnek-forognak a helyiségben a bent tartózkodó vendégek között. 

- Van egy ötletem. - Látva a srác szomorú vonásait, Csengében eluralkodik a bűntudat. Nem akar megbántani senkit, emellett a szíve szakad meg a fiú öccse kapcsán, még ha nem is ismeri a kisfiút. Ezért kezd el vészmegoldás után kutatni, ami hamar meg is születik gondolataiban. - Gyere oda hozzá velem. - Mindamellett, hogy a lány ezt érzi a legtisztább lehetőségnek, hisz így nem merül fel a kihasználás kérdése, ez az egyetlen verzió is, mely szóba jöhet és megvalósítható számára jelen helyzetben. Abban reménykedik, hogy ez megfelelő lesz a vele szemben álló srácnak. Ettől többet nem tud ajánlani neki. 

- Nem igazán tudok angolul. - Félve vallja be Tamás az igazságot arról, hogy nem az idegennyelvek az erősségei. Különösen az angol, amivel hadilábon áll, habár minimum szinten beszéli, különben nem dolgozhatna itt. Ugyanakkor tudja, hogy ahhoz kevés tudása, hogy ekkora dolgot kérjen öccse példaképétől. Zavartan toporog a srác egy helyben, ami Csengét mosolygásra készteti. Arra az együttérző fajtára, hiszen egykor ő is érzett így. Tudja nagyon jól, milyen a magyar oktatási rendszer, hisz ő sem annak köszönhetően beszéli magas szinten a nyelvet. Sokkal inkább a sorozatoknak, melyeket angol nyelven követ a mai napig. 

- Akkor majd segítek. - Felajánlva a segítséget, úgy látja a fiú vonásain, hogy kezd kissé feloldódni, mert nem tudja nem észrevenni, mennyire tart ettől az egésztől. Holott nem kéne. Habár megérti őt, hisz eleinte a leányzó számára is hihetetlennek tűnt, hogy egy híres autóversenyző mennyire közvetlen, szerény és átlagos lehet a magánéletében, mindezt a lehető legjobb értelemben kijelentve. Lando azonban bizonyítja, hogy nem minden a hírnév és nem mindenki száll el magától csak azért, mert többen ismerik őt az átlagnál. Ezért sem fél felajánlani Csenge a lehetőséget Tamásnak. Ehhez ráadásul örömmel ajánlja fel a rögtönzött tolmács szerepét, ha arra van szükség, hogy egy kisgyerek álma valósággá váljon. Ahogy Csenge tündérmeséje is kezd valós méreteket ölteni Lando Norris megjelenésével. 

- Köszönöm. - Tamás hálás mosolyt intéz Csenge felé, amit viszonoz is a lány, majd együtt indulnak meg a terasz felé, ahol Lando a telefonjában merül el, amíg várja alkalmi társát. Egyetlen pillanat erejéig tekint fel a képernyőből, azonban elképed, ahogy felfogja, nem egyedül tér vissza a lány, akire eddig várt. Hirtelen fogja el a düh, ahogy agya másodpercek alatt ezerféle elméletet kreál arról, ki is lehet az a nyikhaj az általa kedvelt nő közelében. Mintha életre kelne benne valamiféle birtokló ösztön, aminek nem tud parancsolni. Lehet, már nem is akar. 

- Neked van barátod? - Esélyt sem ad a lánynak, hisz azonnal letámadja őt számonkérő kérdésével. Csenge számára mindez sokkoló erővel hat, amint odaér a sráccal a háta mögött az asztalukhoz. Már épp készülne elmagyarázni, miért van vele Tamás, azonban lehetőséget sem kap erre, mert Landoban olyan intenzitással dolgoznak az indulatok, melyeket képtelen visszafogni. Ez pedig másodpercek alatt korbácsolja fel a tüzet kettejük között. 

- Hogy lenne már. - A magyar lány értetlenkedve néz végig a brit srácon, hisz fogalma sincs, hogyan feltételezhet róla ilyet. Mindenesetre kötelességének érzi letisztázni a félreértéseket mielőbb. - Akkor nem jöttem volna el veled. - Kihangsúlyozza az utolsó szót, hisz valóban így érez. Sosem tudna játszadozni másokkal. Arra meg már nem is gondol, hogy egyszerre több fiút hülyítsen. Akadnak olyanok egykori osztálytársai közül, akik képesek lennének erre, ám ő sosem tartozott az ilyen lányok közé. Főleg, hogy még semmi tapasztalata sincs a fiúk terén. Habár erről Lando nem tudhat. Még. Habár, ha így folytatja, lehet, sosem fogja ezt megtudni. - Te amúgy is érdekesebb vagy a srác számára. - Csenge nehezen, de próbálja megőrizni hidegvérét, elvégre valahol megérti Lando reakcióját. Lehet, ő sem viselné jól, ha a brit akármilyen nővel állítana elé. Azonban bántja a lányt, hogy a versenyző meg sem hallgatja őt. Helyette egyből ítélkezni kezd, illetve nem gondolja át, mivel vádolja őt. Alaptalanul egyébként. 

- Miért? Talán meleg? - Lando hitetlenkedve teszi fel kérdését, amivel végképp kiakasztja a lányt, aki elveszti utolsó csepp türelmét is. Nem is érti, miért ez az első, ami a brit srácnak eszébe jut. Kínjában mosolyodik el, ám el kell ismernie, valahol a szívét melengeti az, amit lát Lando tekintetében. Mert a fiú kékeszöld szemei szinte lángolnak a benne dolgozó érzésektől. Mintha féltékeny lenne. Ez pedig nem jelenthet mást, minthogy igenis fontos a srác számára. Talán ez azt is hozza magával, hogy Csenge kétségei tévesek, vagyis Lando nem holmi kaland reményében próbálja felszedni őt. Talán. Ezért sem tud Csenge haragudni rá igazából, még akkor sem, ha ennyire bután viselkedik most. 

- Nem, te bolond. - Csenge reménytelenül sóhajt fel, amiből a pincér is sejtheti, hogy valami nem kerek. A lány mégis reméli, hogy a szőke hajú srác nem érti, miről beszélnek. El is süllyedne szégyenében a pilóta helyett is. - Felismert és először engem akart megkérni, hogy irassak alá veled valamit, de nem mentem bele. Helyette ide hívtam. Az öccsének szeretne autogramot, mert nagy rajongód. - A lány úgy érzi, most jön el az ideje annak, hogy felfedje, a szőke hajú fiú miért álldogál a közelükben, egyre nagyobb zavarban. Ez szinte azonnal észhez téríti Lando kavargó gondolatait a srác kilétéről. Hogy én mekkora barom vagyok. - Gondolja magában az angol pilóta, valószínűleg teljesen jogosan. 

- Nem mondtam semmit. - Lando arcán a vonások pillanatok alatt váltanak át dühösről bűnbánóra, amint felfogja, mi a helyzet valójában. Halkan motyogja a szavakat, miközben kiveszi a srác kezében található posztert. Felnevet, amint farkasszemet néz saját képével, mely nagyban köszön vissza a plakátról. Hiába híres, a mai napig nehezen tudja feldolgozni az ilyen helyzeteket. Habár napról napra szokik hozzá a körülötte lévő felhajtáshoz, azért még időnként elcsodálkozik azon, mennyien szeretik őt. 

- Reméltem is. - Most Csenge az, aki dühvel telve, felel neki, miközben karba font kezekkel mellkasa előtt, nézi, ahogy a brit versenyző végül aláírja a papírt, amit végül összehajtogatva kap vissza Tamás tőle. A pincér fiú alig hallhatóan motyog el egy köszönömöt angolul, majd érezve a páros körül kialakult feszültséget, realizálja, hogy ideje mennie. Nem beszélve a főnöke vizslató tekintetéről, mely égeti a tinédzser srác hátát. Szinte rohanva, indul el valamelyik félreeső asztal irányába, hogy felvegye az újabb rendeléseket. Azonban sosem fogja elfelejteni a barna hajú lányt, aki hozzásegíti ahhoz, hogy ezen az estén hazaérve a műszak után, megmutassa testvérének az aláírt posztert. Már előre látja, hogy Dani mennyire fog örülni ennek. Ki fog ugrani a bőréből. 

Eközben a páros ismét kettesben marad a kimondatlan szavakkal és a feszültséggel, amit vágni lehet közöttük. Egyikük sem tudja, mit mondhatna, hiszen kellemetlen helyzetbe sodorták egymást, amiből nem találják a kiutat. Végül Csenge az, aki elsőként feladja az ellenállást, majd egy mélyről jövő sóhajt hallatva, kényelmesen sétál oda a fotelhez, amiben Lando ül. Nem törődve a hely szűkösségével, helyet foglal a srác mellett az ülőalkalmatosságon, mire a versenyző automatikusan húzódik odébb. Utálja magát, amiért ilyen barom módjára viselkedett a fiatal nővel és, ha tehetné, azonnal visszaforgatná az időt. Kár, hogy nincs ilyen szuperképessége, ezért nem marad más választása, mint a bocsánatkérés, amit félve tesz meg.  

- Ne haragudj. - Lando halkan, szinte érthetetlenül szólal meg, mialatt közelebb húzza magához a lányt, hogy annak feje búbjára leheljen apró csókot. Remélve, hogy ezzel kicsit meg tudja enyhíteni a kissé feszültnek látszó nőt, akinek izmai elernyednek a hirtelen jött gesztustól. Ennyi. Egyetlen kis csók, és a leányzó máris a fellegekben jár ismét. Mintha mi sem történt volna. Elveszed az eszemet. - Fogalmazza meg magában, amit érez a srác közelében, amióta csak először találkozott vele a múlt héten. 

- Én nem haragszom. - A magyar lány megenyhülve, dönti fejét a fiú mellkasára, ezzel is érzékeltetve, hogy nincsenek benne rossz érzések a brit irányába. Egyszerűen csak nyugalmat szeretne, amit a srác közelében, hallgatva annak egyenletes szívverését, megkaphat mindenféle gond nélkül. - Csak meg kell szoknom, hogy hülye vagy. - Alig látható mosoly szalad végig ajkain, mialatt élvezi, hogy szívhatja a srác vérét, aki felnevet ezen. Jogos. - Gondolja magában Lando. Hamar kezd el visszaállni köztük a jól megszokott, csipkelődős, mégis meghitt hangulat, ami egészen eddig a pontig belengte őket. 

- Még mindig jobb, mintha unatkoznál mellettem. - Ebben igazad van. - Ért vele egyet Csenge mélyen belül. Fél ezt tudtára adni, mert Lando még a végén elbízza magát. Habár önbizalommal így sem áll hadilábon a pilóta. - És még az unokáinknak is lesz mit mesélni. - Felhozva lehetséges jövőképüket, mindketten jót nevetnek a gondolaton, ahogy idős néniként és bácsiként a körülöttük sündörgő gyerekeknek mesélik el megismerkedésük történetét.

Mindeközben Lando lustán kezd el játszadozni a kezébe kerülő, barna tincsekkel, ami földöntúli nyugalommal tölti el mindkettejüket. Másik kezével pedig a lány hozzá közelebb eső karján simít végig többször, ezzel bennakasztva a levegőt a lány tüdejében. Csenge nem tudja hova tenni ezt a bizsergető érzést, ami végigfut rajta, ahányszor a srác hozzáér, azonban abban biztos, hogy Lando nem átlagos. Semmilyen szempontból sem. Neki pedig erre a nem átlagos fiúra van szüksége. Ahogy Lando is elgondolkodik azon, mennyire jó a lánnyal lenni. Mekkora szükségét érzi annak, hogy valaki mellett hétköznapinak tudhassa magát abban a rohanó világban, amiben éli mindennapjait. Mert ez lehetne akár a valóság is. Kettejük valósága ebben a budapesti éjszakában.